Ludasi-tó speciális természeti rezervátum

Ramsari Egyezmény

A vizes területekről szóló egyezmény egy nemzetközi szerződés, mely keretet biztosít az állami tevékenységekhez és a nemzetközi együttműködéshez a vizes élőhelyek és erőforrásaik megőrzésében és fenntartható használatában. Az iráni Ramsar városában írták alá 1971-ben, majd 1975-ben lépett hatályba. Ez a világon az egyetlen olyan szerződés, mely egy meghatározott ökoszisztémával foglalkozik. Az Egyezményt aláírók bolygónk minden geográfiai régiójából valók.

A Ramsari Egyezmény a vizes területek alatt igen széleskörűen definiált fogalmat határoz meg: mocsarak, lápok, tavak, folyók, nedves rétek és tőzeglápok, torkolatok és árterületek, tengerpartok és tengerparti területek, mangrovék és korallzátonyok, valamint emberi munkával létrehozott halastavak, akkumulációk és sótelepek.

A Ramsari Egyezmény céljai

Ahol csak lehet, a vizes területeket fel kell újítani és rehabilitálni. A vizes területeket úgy kell megvédeni, hogy lehetővé váljon azok bölcs hasznosítása.

A vizes területek jelentősége

A vizes területek alapvető ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, a vízháztartás szabályozói, a biodiverzitás forrásai. Jelentős gazdasági, tudományos, kulturális és rekreációs értékek forrásai.

A vizes területek fontos szerepet játszanak a klímaváltozásokhoz való alkalmazkodásban és azok hatásainak mérséklésében.

A vizes területek fokozatos csökkenése és elvesztése súlyos, sokszor visszafordíthatatlan környezeti károkat okoznak ezen természeti rendszerek ökoszisztéma szolgáltatás biztosító szerepében.

Mi a bölcs hasznosítás?

A Ramsar-i filozófia központjában a bölcs hasznosítás áll, melyet az Egyezmény úgy definiál, mint „a vizes területek ökológiai jellegének megőrzése az ökoszisztéma-alapú megközelítés által a fenntartható fejlődés jegyében”. Ez azt jelenti, hogy a vizek és az élőhelyek kezelése az ökológiai paraméterekre támaszkodik, és támogatja a hagyományos használati formákat azzal a céllal, hogy elősegítse a helyi lakosság fejlődését.

A Ludasi-tó 1977-ben vált Ramsar-i területté az elsők között az egykori Jugoszláviában, a Skadari-tóval és az Obedi-láppal együtt.

A Ludasi tó vizes élőhelyek komplexuma, amely nyílt vízterületeket, nádasokat és ősi típusú füves közösségeket tartalmaz. A 328 hektáros sztyeppei Ludasi-tó egyedülálló Szerbiában.

Bővebben

IPA Projektek

A Palics-Ludas-medence fenntartható kezelésének IPA-projektje

Halászati terület

A horgászterület a "Palics" természeti park védett területén található.

Fényképgaléria

Természet, állatvilág, emberek

Látogatóközpont

A Ludasi Látogatóközpont a Ludasi-tó partján Hajdújárás (Hajdukovo) településén egy Interreg Program tükör - pályázat keretein belül jött létre.

Tevékenységek

A Palics-Ludas közvállalat a természetvédelemről szóló törvény alapján elfogadott, a védelemről szóló törvényben foglaltak szerint közérdekű – védett területek kezelése – tevékenység végzésére jött létre.

Őrszolgálat

A védett terület közvetlen felügyeletét a kezelő által biztosított őrszolgálat látja el, a védett terület őrségén keresztül

Mezőőrszolgálat

A mezőőr szolgálat 2016 júniusa óta működik. A mezőőr szolgálat jelenleg tíz tagból áll: nyolc mezőőrből, koordinátorból és a vezetőből áll.

Faiskola

A palicsi faiskola a 19. század második felétől (1862) a Nagypark részeként létezik, amikor is az 1842-ben épült park igényeire alakították ki.

Ludasi tanösvény - CSURGÓ Nyugati ösvény

A védelmi zónával együtt 2849 ha egységes egészet alkotó rezervátum kezelője a palicsi székhelyű Palics-Ludas Közvállalat.

Ludasi tanösvény - KŐRÖS Keleti ösvény

A változatos és gazdag növény- és állatvilág, a homoki és sztyepi nedves élőhelyek, a ritka növény- és állatfajok gyüjtőhelye.

SZELEVÉNYI tanösvény

A Szelevényi-puszták a Szabadka-Horgosi homokvidék és a Bácskai löszplató határvonalán fekszik.