Palics Természeti Park

Palics Természeti Park

A Palics Természeti Park magába foglalja a sekély, síksági Palicsi-tavat és Palics település egy részét. Természeti (Palicsi-tó, Nagy Park) és kulturális (Palicsi fürdő több épülete a 19. század második feléből) értékeket is képvisel.

100_1.jpg

Az alkáli jellegű sztyeppi tó iszapja gyógyereje hatott ki arra, hogy a 19. század elején épülni kezdjen Palicsi fürdő. Az 1840-ben létrejött Nagy Park tájépítészeti szempontból értékes tájképi elem. A mai napig megőrizte eredeti elemeit, részben neobarokk és részben táj-stílusban, ugyanakkor fennmaradt mint fontos élőhely az erdei állatfajok számára, melyek közül legtömegesebbek a madarak és a denevérek. A természetes vegetáció (nedves rétek, szikesek) töredékei csak a Tapsa-csatorna zónájában és néhol a tó partja mentén őrződtek meg. A Palicsi-tó - a négy mederszakasza - ma egy eutróf karakterrel rendelkező módosult életközösség, melyet annak érdekében kezelnek, hogy összehangolják a tisztított szennyvizet befogadó funkcióját a hagyományos idegenforgalmi szerepének megőrzésével.

A faunisztikai adatok azt mutatják, hogy a Természeti park antropogén eredetű, valamint megváltoztatott természetes eredetű élőhelyeinek mozaikja utolsó menedékként szolgál a veszélyeztetett fajok számára, melyek élőhelyei megsemmisültek a vízrendezési munkálatok által, illetve a Szabadkai-Horgosi Homokvidéken az erdészeti és gyümölcsészeti monokultúrák terjedése következtében. A tó a költöző madarak keleti vonulási útján található, s napjainkig több mint 200 madárfajt jegyeztek fel, melyek közt 176 fokozottan védett faj is található. A legértékesebb élőhelyek az ún. „Madárszigetek“ a második mederszakaszban, melyek az egyetlen fészkelőhelyei a szerecsensirálynak (Larus melanocephalus) Szerbiában. A part menti nedves élőhelyek maradványai és maga a tó lehetővé teszik a védett kétéltű fajok, illetve a vízimadarak – mint például a jégmadár (Alcedo atthis) - fennmaradását. A Palicsi-tó és a Ludasi-tó alkotta ökológiai komplexumnak kulcsszerepe van a vidrának a Körös vízgyűjtőjében történő fennmaradásában.

Az idegenforgalmi komplexum magába foglalja a tó északi és az észak-keleti partját, és része a védett kulturális-történelmi örökségnek a szecessziós építészet számos példájával. Az Állatkert - több mint 50 állatfajával – arborétumként lett berendezve több mint 270 fa- és cserjefajjal alig 10 hektárnyi területen. Benne 2005 óta Vadállatbefogadó működik nemzetközileg elfogadott standardok szerint.

A Ludasi tó vizes élőhelyek komplexuma, amely nyílt vízterületeket, nádasokat és ősi típusú füves közösségeket tartalmaz. A 328 hektáros sztyeppei Ludasi-tó egyedülálló Szerbiában.

Bővebben

IPA Projektek

A Palics-Ludas-medence fenntartható kezelésének IPA-projektje

Halászati terület

A horgászterület a "Palics" természeti park védett területén található.

Fényképgaléria

Természet, állatvilág, emberek

Látogatóközpont

A Ludasi Látogatóközpont a Ludasi-tó partján Hajdújárás (Hajdukovo) településén egy Interreg Program tükör - pályázat keretein belül jött létre.

Tevékenységek

A Palics-Ludas közvállalat a természetvédelemről szóló törvény alapján elfogadott, a védelemről szóló törvényben foglaltak szerint közérdekű – védett területek kezelése – tevékenység végzésére jött létre.

Őrszolgálat

A védett terület közvetlen felügyeletét a kezelő által biztosított őrszolgálat látja el, a védett terület őrségén keresztül

Mezőőrszolgálat

A mezőőr szolgálat 2016 júniusa óta működik. A mezőőr szolgálat jelenleg tíz tagból áll: nyolc mezőőrből, koordinátorból és a vezetőből áll.

Faiskola

A palicsi faiskola a 19. század második felétől (1862) a Nagypark részeként létezik, amikor is az 1842-ben épült park igényeire alakították ki.

Ludasi tanösvény - CSURGÓ Nyugati ösvény

A védelmi zónával együtt 2849 ha egységes egészet alkotó rezervátum kezelője a palicsi székhelyű Palics-Ludas Közvállalat.

Ludasi tanösvény - KŐRÖS Keleti ösvény

A változatos és gazdag növény- és állatvilág, a homoki és sztyepi nedves élőhelyek, a ritka növény- és állatfajok gyüjtőhelye.

SZELEVÉNYI tanösvény

A Szelevényi-puszták a Szabadka-Horgosi homokvidék és a Bácskai löszplató határvonalán fekszik.